Hallgatói kommentek
A visegrádi együttműködés mindennapjairól Bartha Dániel, az Egyensúly Intézet nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatója tartott izgalmas, interaktív előadást. A „közép-európaiság” kulturális és politikai fogalmának sok szempontú megközelítése mellett számomra kifejezetten gondolatébresztő volt a V4-közösség jövőjét meghatározó geopolitikai kihívások bemutatása. Az előadást bevezető Kundera-szöveg önmagában is rendkívül inspiráló.
Garamhegyi Ábel gazdaságdiplomáciai előadása a munkám és érdeklődési köröm miatt kifejezetten érdekes és hasznos volt számomra. Kézzelfoghatóvá vált a diplomácia és a gazdasági folyamatok kapcsolata és egymásra hatása, a nemzetközi befektetések minőségének, intenzitásának, továbbá a kereskedelempolitikának az ország működésében, költségvetésében és az adórendszer alakulásában játszott kiemelkedő szerepe. Mind az irodalom, mind az előadás informatív és érdekfeszítő volt.
Az Akadémián tartott előadások szinte kivétel nélkül lebilincselőek. Kiemelném Markó Béla, az RMDSZ volt szövetségi elnökének előadását, ahol személyes tapasztalatait és élményeit közvetlen formában megosztva, első kézből szerezhettünk ismereteket a romániai magyarok politikai törekvéseiről és képviseletéről. Páratlanul izgalmas témákat feszegettünk, úgymint szomszédságpolitika és kisebbségpolitika a Kárpát-medencében. Abszolút kiszélesítette a témáról alkotott gondolataimat és az ajánlott irodalommal bőségesen kaptam iránymutatást, merre bővíthetem a tudásomat.
Különböző témák szemléletformáló tárgyalásán volt szerencsém részt venni, de különösen emlékezetes volt Ungváry Krisztián „A kiegyezés és a dualizmus emlékezete a magyar politikában 1920-tól 2021-ig” című előadása. Ha csupán ennek az egy előadásnak a lezáró gondolatát ismertem volna meg az Akadémián, már akkor is elégedetten távoznék. Ennek az egy mondatnak a megértésére lenne szüksége a mai magyar közvéleménynek, ennek az egy mondatnak a segítségével legyőzhető a demagógia. Ez a mondat pedig így hangzott: „Magyarországon a kiegyezés óta nem tudott szövetséget kötni egymással a nacionalizmus és a liberalizmus, ez pedig unikális a világban.”
Magyarországon a Nyugat-Balkán hagyományosan a nemzetközi kapcsolatok oktatásának és kutatásának prioritásai közé tartozik. A Budapesti Városdiplomáciai Akadémia előadásain még ehhez az erős alaphoz képest is sok újdonságot tanultunk. Számomra új összefüggés volt például, hogy milyen mértékben és mennyire közvetlenül befolyásolta az Osztrák-Magyar Monarchia szándékos törekvése az iszlám, ortodox és katolikus felekezeteken átívelő egységes albán nacionalizmus formálódását, szemben a felekezeti törésvonalak mentén szétváló szerb, horvát és bosnyák nacionalizmusokkal. A Republika Srpska és Bosznia-Hercegovina központi kormányzata közötti aktuális válságról is a hazai sajtóban megjelentnél sokkal részletesebb képet kaptunk.
Budapest Főváros brüsszeli képviselője a városdiplomácia és a fővárosok-nagyvárosok szerepeibe engedett mély betekintést. Jávor Benedek előadásában beszélt a városok szerepének felértékelődéséről, azok együttműködési metódusairól, a köztük lévő egészséges versengésről és a kialakult szövetségi rendszerekről, végül pedig a jövőbeli tervekről. Előadásmódjában kifejezetten tetszett a közvetlen hangnem és a téma alapos bemutatása; nagyon örülök, hogyilyen ismeretekkel is gazdagodhattam.
Magyarics Tamás, Egyesült Államok szakértő rámutatott arra, hogy a várakozásokkal ellentétben a Biden-adminisztráció számos fontos gazdasági és politikai kérdésben valójában a Trump-adminisztrációval nagyrészt megegyező politikát folytat. Ezek tetten érhetők a Kínával szemben folytatott kereskedelmi háború folytatásában, az új hidegháborús narratíva építésében, a multilaterális diplomácia elhanyagolásában, vagy az euro-atlanti viszonyok területén, ahol az Egyesült Államok továbbra sem tekinti Európát magával egyenrangú félnek. A Biden-adminisztráció emellett meg kell küzdjön az egyre agresszívabb orosz külpolitikai fellépéssel, a polarizálódó társadalmi és politikai megosztottsággal, illetve a zöld átmenet fokozódó társadalmi igényével, amely még tovább élezheti a társadalmi feszültségeket a legszegényebbek körében.
Herman János előadásában a diplomácia nyilvánosságának kérdéseiről tanulhattunk: beszélgettünk a titkosság szükségéről és a transzparencia igényéről, a szóvivők szerepéről és arról, hogy a közvélemény miként határozza meg a politikai kommunikációt. Az elméleti rész is érdekes volt, de nekem igazán a személyes tapasztalatok és történetek tetszettek. Megtudtam, mi a küszöbinterjú, melyek a legnagyobb buktatók egy külpolitikai szóvivő számára, és hogy nem szabad olyan dologról nyilvánosan improvizálni, amihez nem értek. Azóta nemcsak arra figyelek, hogy egy sajtótájékoztatón mit mondanak, hanem arra is, hogy mikor és hogyan!
A tolmácsolás állt Sáringer Zoltán és Vadász Linda előadásának középpontjában. Mivel a legtöbbünk nem tolmácsnak készül, a személyes tapasztalataik mellett arról beszélgettünk, hogyan érdemes együtt dolgozni a tolmácsokkal. Mit lehet tőlük elvárni és mit nem? Milyen tolmácsolás fajták léteznek és mikor melyiket érdemes használni? Hogyan hatott a járványhelyzet a szakmára, milyen változásokra számíthatunk? Rendkívül érdekes és praktikus foglalkozás volt, szívesen hallgattam volna tovább is! Készségesen válaszoltak a kérdéseinkre, és nekem személyesen is sokat segítettek, mivel magam is gondolkozom a tolmácsszakmán, így fontos és izgalmas volt számomra hallani nem egy, hanem két belső nézőpontból, hogy melyek a nehézségek és a lehetőségek.
A Városdiplomáciai Akadémia egyik legtanulságosabb része Balázs Péter professzor gondolatai, amit minden alkalommal megoszt velünk, hallgatókkal, illetve az előadókkal. A „Professzor úr, Miniszter úr, Biztos úr”, ahogy az előadók hívták, ki melyik pozíciójában ismerte, olyan tág tudással és tapasztalatokkal rendelkezik, hogy minden (sokunk számára) elvont vagy távoli eseményt egy-egy személyes tapasztalattal, példával, anekdotával életre képes kelteni. Így számunkra egy sokkal elérhetőbb, konkrétabb történelmi vagy politikai esemény jelenik meg, amelyet már tudunk kapcsolni a komplex diplomáciatörténet, aktuálpolitika vagy intézményhálózat egyikéhez.
Görög Ibolya protokoll szakértő előadása után a hírekben említett minden formális eseménynél, fényképnél, találkozásnál akaratlanul is tanulmányozom a résztvevők öltözködését, magatartását, beszédstílusát, modorát, viselkedésük talán minden aspektusát. Görög Ibolya a legkínosabb bakikról, hibákról is olyan humorral beszélt, hogy előadása nem csak tanulságos, de nagyon szórakoztató is volt. A diplomácia protokollját — amit talán sokan egy bonyolult, átláthatatlan rendszernek gondolnak — Görög Ibolya sikeresen demisztifikálta és konkrét (olykor mulatságos) példákon, eseteken keresztül mutatta be a diplomáciai protokoll legfontosabb elemeit.
Életképek
