Hallgatói kommentek
Az energiaválság következményeit a nagyvárosok szempontjából Holoda Attila mutatta be. Ismertette az energiaár elmúlt évekbeli változását különböző események hatására (pl. USA palagáz forradalom, a COVID hatása, a tavalyi év világszinten megemelkedett energiaigénye, az ukrajnai orosz invázió hatása). Több trilemmát is végig vettünk, például az EU trilemmáját, amely az „olcsó energia – energiafüggetlenség – klímaváltozás” hármasa körül forog, az ellátásbiztonság trilemmáját, amelyet a „diverzifikáció – olcsó energia – ellátásbiztonság” jelent, illetve az önkormányzatokét, amely pedig a „fizetőképesség fenntartása – közszolgáltatások bezárása – zöld város” problémáit öleli fel. A nehézséget az jelenti, hogy ezen faktorok közül egyszerre maximum kettő teljesülhet, illetve hogy más a prioritás a jelenben mint ami a jövőre való sikeres felkészüléshez kéne. Attila eloszlatta a mítoszt, hogy az orosz energia olcsó és azt is, hogy Magyarország energia szempontjából teljes mértékben Oroszországtól függene. Végül áttekintettük az alternatív energiaforrások lehetőségeit (geotermikus, naperőmű, szélerőmű, zöldhidrogén, atomerőmű) és meghallgattuk, hogy Attila milyen megoldásokat lát a nagyvárosok jelenlegi energiaválság-helyzetére.
SJ
A dezinformáció külpolitikai szerepéről Krekó Péter előadásában hallhattunk. Az információbőség kora változásokat hozott az autoriter rendszerek működésében, hiszen ma gyakorlatilag képtelenség a lakosságot elzárni a világ eseményeitől, más nézőpontoktól, és a diplomáciai folyamatokban is. A kemény és puha hatalom mellett megfigyelhető az úgynevezett fortélyos hatalom (sharp power) megjelenése, amely torzított, manipulált információk révén befolyásolja a hatalomról kialakult képet. Az előadásból különböző régiókból származó példákon keresztül megismerhettük, hogyan képesek ennek eszközei (pl.: összeesküvés-elméletek, kibertámadások) mérhető mértékben elterjeszteni olyan elképzeléseket, amelyek szerint egy-egy autoriter rendszer a valósnál nagyobb hatalommal, katonai vagy gazdasági befolyással rendelkezik, illetve hogy a vezető kompetens és alternatívák nélküli.
BL
A diplomáciai fordítás és tolmácsolás rejtelmeibeSáringer Zoltán és Vadász Linda vezetett be bennünket. Jelentős tapasztalattal rendelkező szabadfoglalkozású szinkrontolmácsként elképesztő hitelességgel és élvezettel mutatták be a szakma szépségeit és kihívásait. Linda keretet adott az előadásnak azáltal, hogy nagy vonalakban ismertette a tolmácsolás fajtáit (konszekutív, szinkron, chuchotage), míg Zoltán kiegészítette mindezt személyes történeteivel, amelyek nemcsak betekintést nyújtottak azokba az izgalmas helyzetekbe, amelyekben a tolmácsoknak helyt kell állniuk nap mint nap, de felejthetetlen hangulatot is adtak az előadásnak. A „brüsszeliták” (Brusselians) és brazilok (Brazilians) közti fordítási baki történetét bizonyára egy résztvevő sem felejti el.
GYE
A diplomácia nyilvánosságáról Herman János tartott előadást. A diplomata legfőbb eszköze a szó és a szöveg, valamint saját egyénisége és hitele. Ma minden diplomata kommunikátor egy olyan világban, amely a kommunikáció szempontjából szilánkosra töredezett. A „nem valódi diplomatát” onnan lehet felismerni, hogy nincsenek érvei és nem tud higgadtan kommunikálni. A politika demokratizálódása a diplomáciát is megnyitotta, a diplomata már nem csak államtitkokat képvisel, megjelentek az üzleti érdekek és a tömegsajtó is. A titkok egyre inkább technikai részletek, amelyek a politikusok és a specializált szakértők között létezhetnek, a diplomaták általában nem tudnak ezek részleteiről, de fontos, hogy értsék, amiről beszélnek. A diplomáciai dokumentumok egyre inkább a közvélemény elé kerültek, ebben a rendszerben a diplomatáknak is érvelni kell, kifelé és befelé egyaránt.
KZS
Az orosz-ukrán helyzetről szóló előadásán Sz. Bíró Zoltán átfogó képet adott a háború okairól, jelenlegi állásáról és kimenetelének lehetőségeiről. Előadását öt indokra építette fel, amelyek a háború ellen szóltak, valamint megemlített három olyan körülményt, amelyek meghatározzák a háború hosszát és végeredményét. A háború ellen szólt az orosz hadsereg állapota, az ukrán területek nagysága, a politikai helyzet, a várható nyugati szankciók, valamint az a tény, hogy Ukrajna Európa legszegényebb állama. A háború hosszát szerinte az határozza meg, hogy mennyire motivált Ukrajna, mennyi ideig élvezheti a Nyugat támogatását, illetve az orosz belpolitikai helyzet alakulása. Az érdekfeszítő előadást interaktív diskurzus követte, ahol a hallgatóság választ kaphatott a kérdéseire.
KL
Rácz András az orosz-ukrán háborút kiváltó tényezőkről és annak korábban becsült esélyeiről tartott előadást, de ezen túl a fegyverkezés, a katonák kiképzése és a lehetséges kimenetelek is szóba kerültek. Az ukrajnai orosz agresszió napjaink egyik legfontosabb és legaktuálisabb biztonságpolitikai témája, amit nagyon tanulságos volt interaktív formában, a téma kiemelkedő szakértőjével megvitatni, és közösen gondolkodni a lehetséges fejleményekről.
ZB
Hardy Mihály, a Klubrádió főszerkesztője a kríziskommunikációról, karaktergyilkosságról és a kommunikációs elméletről tartott izgalmas, interaktív előadást. Szó esett arról, hogy pontosan mit is takar a kríziskommunikáció és a karaktergyilkosság, miként lehet felkészülni a válságos helyzetekre, hogyan érdemes kezelni a médiát krízis esetén, illetve hogyan és miért történnek karaktergyilkosságok. Gyakorlati példákat is hallhattunk Hardy Mihály saját tapasztalatai alapján, és valós eseteken keresztül kaptunk betekintést abba, hogy milyen módon érdemes kezelni a krízishelyzeteket.
KL
Csíki Varga Tamás előadása a városok sebezhetőségéről és biztonsági kihívásairól szólt. Az urbanizáció miatt világszerte gyorsan nő a városi lakosság aránya, főleg a fejlődő országokban, ami különböző biztonsági kihívásokhoz vezet, függően többek között az urbanizáció mértékéről, a környezeti kitettségtől, a város ellenálló képességétől, fenntarthatóságától, illetve gazdasági és politikai helyzetétől. A gyorsabban növekvő, alacsonyabb jövedelmű városokban nagyobb kihívás a biztonság fenntartása. A legsúlyosabb esetekben „elvadult városokká” válhatnak, amelyekben nem működnek hatékonyan a központi intézmények, így nem tudják garantálni az emberek ellátását és biztonságát, ezért válság és erőszak alakul ki. A városok biztonsági kihívásai komplexek, ezért a megoldásaik is azok.
JA
Közép-Európáról, a visegrádi együttműködés jelenéről és jövőjéről tartott előadást a Budapesti Városdiplomáciai Akadémián Bartha Dániel, a Centre for Euroatlantic Integration and Democracy (CEID) elnöke. Bartha összegezte a közép-európai térség történelmi koncepcióit, majd a Visegrádi Csoport (V4) aktuálpolitikai helyzetéről értekezett az orosz-ukrán háború tükrében. Az elemző szerint az Ukrajna elleni orosz invázió osztotta meg végképp a V4-együttműködést, azonban az elhidegülés már a jogállamiság kérdéséhez való, eltérő cseh-szlovák, illetve lengyel-magyar viszonyulás miatt megkezdődött. Bartha ennek ellenére úgy vélte, hogy alsóbb szakpolitikai szinteken a négy ország továbbra is hatékonyan működik együtt, habár több politikaterületen – például a közlekedés kérdésében – a csoport riválisává lépett elő a Varsó, illetve Bukarest-vezette Három Tenger Kezdeményezés.
IG
Zeitenwende, azaz „korfordulat” szóban összegezte Németország védelempolitikai fordulatát Hegedüs Dániel, a German Marshall Fund Berlinben élő elemzője. Ha valamiről, akkor erről az egy szóról máris emlékezetes marad a tizenhat évig tartó Merkel-éra után hatalomra került német kancellár, Olaf Scholz országlása. A hárompárti (szociáldemokrata-zöld-liberális) koalíciót vezető Scholz az Ukrajna elleni orosz inváziót követően szakított Berlin évtizedes külpolitikai stratégiájával és a jövőben aktívabb és elvszerűbb kül- és védelempolitikai szerepet vesz fel. Hegedüs kiemelkedőnek és ritkának nevezte, hogy a Zeitenwendével a német politikai elit saját beismert külpolitikai kudarcára reflektált. A korábbi stratégia a multilateralizmuson alapult, amely a kölcsönös függések és a geoökonómiai kapcsolatok kiépítésével kívánta szavatolni a békés együttélést az olyan hatalmakkal, mint Oroszország vagy Kína. A 2022-es ukrajnai orosz invázióval azonban e stratégia bukása nyilvánvalóvá vált, a Zeitenwende pedig egy erre adott – szükséges, de nem elégséges – reakció volt. Hegedűs kiemelte: bár Németország még fordulata után is inkább csak alkalmazkodik a NATO álláspontjához, mintsem hogy katalizátora lenne annak, de a 2022-es háború előtti állapothoz, a merkeli külpolitizáláshoz már a német eliten belül nincs visszaút.
IG
“Az egészségben maradás feltételeinek biztosítása” c előadását Dr. Pusztai Erzsébet az egészségüggyel kapcsolatos hiedelmekkel indította, majd kitért az egészségben maradás fő egyéni feltételeire, például az egészséges életmód, a lelki ellenállóképesség és a feszültség csökkentésének fontosságára. Azzal kapcsolatban, hogy társadalmi szinten mit tehetünk az egészségben maradásért, megismertette velünk a ‘salutogenezis’ fogalmát (érthetőség-kezelhetőség-érdemesség), és hogy hogyan tudják ezt az önkormányzatok a maguk területén megvalósítani. Kitért arra is, hogy az ellenségképre épített politika közvetlenül egészségromboló hatású a társadalomra nézve, ahogyan azt több kutatás bizonyította, amelyek a posztszocialista országok és nyugati társadalmak egészségügyi állapotát vetették össze.
SJ
Heil Péter, Európai parlamenti akkreditált tanácsadó tartott előadást az EU kohéziós politikájának fejlődéséről, a feltételesség követelményéről és ennek fontosságáról. A BVDA résztvevői megismerkedtek a regionális politika magyar intézményrendszerével, valamint a forrásokkal, melyekből Magyarország is részesül. Szó esett továbbá az Európai Tanács által elfogadott Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről, mely az unió korábban folytatott pénzügyi fegyelem politikájával szemben közös hitelfelvételt is lehetővé tesz a tagállamok számára a koronavírus járvány gazdasági-társadalmi hatásainak enyhítésére. Az előadás záró részének fókuszában a jogállamisági feltételességi eszköz és a Magyarországgal szemben jelenleg is folyamatban lévő 7. cikk szerinti eljárás állt.
BN
„Egységben külföldön, megosztva otthon” felcímmel az USA helyzetéről a 2022-es kongresszusi választások után tartott előadást Magyarics Tamás. A 2022-es kongresszusi választáson a demokraták a vártnál jobban teljesítettek, mivel a közelmúlt folyamatai a republikánusokat gyengítették. Az USA társadalma megosztott, a bizonytalanabb és a várttól eltérő szavazatok jelentősége nagy, így a Donald Trump elleni eljárások, az abortusz kérdés alakulása és a fiatalabbak szavazatainak a megjelenése is nagy hatással volt a választásra. USA külpolitikájában a Kínával való kapcsolata kiemelt fontosságúvá vált, ezzel párhuzamosan az Atlanti térségről átkerült a hangsúly a Csendes-óceán térségére.
JA
Az egyik legszórakoztatóbb előadást Robák Ferenc tartotta a protokollról a diplomáciában. Az előadás a protokoll alapelveit vázolta fel, és azt, hogyan lehet ezeket az elveket felhasználni az üzenetek közvetítésére. A zászlók vagy akár a miniszterek elhelyezése egy csúcstalálkozó során már elárulhatja a megfigyelőnek, hogy ki a házigazda, sőt, még az országok közötti kapcsolatot is. A legfontosabb tanulság számomra azonban az, hogy a protokoll világának mindig a diplomáciát kell szolgálnia, és nem fordítva. Ez azt jelenti, hogy a protokollnak a diplomáciai célok támogatásában kell szerepet játszania, és soha nem szabad aláásnia azokat.
JM
Életképek
