Menu Close

Mit tanultam az Akadémián (2022/2023)?

Hallgatói kommentek

Az energiaválság következményeit a nagyvárosok szempontjából Holoda Attila mutatta be. Ismertette az energiaár elmúlt évekbeli változását különböző események hatására (pl. USA palagáz forradalom, a COVID hatása, a tavalyi év világszinten megemelkedett energiaigénye, az ukrajnai orosz invázió hatása). Több trilemmát is végig vettünk, például az EU trilemmáját, amely az „olcsó energia – energiafüggetlenség – klímaváltozás” hármasa körül forog, az ellátásbiztonság trilemmáját, amelyet a „diverzifikáció – olcsó energia – ellátásbiztonság” jelent, illetve az önkormányzatokét, amely pedig a „fizetőképesség fenntartása – közszolgáltatások bezárása – zöld város” problémáit öleli fel. A nehézséget az jelenti, hogy ezen faktorok közül egyszerre maximum kettő teljesülhet, illetve hogy más a prioritás a jelenben mint ami a jövőre való sikeres felkészüléshez kéne. Attila eloszlatta a mítoszt, hogy az orosz energia olcsó és azt is, hogy Magyarország energia szempontjából teljes mértékben Oroszországtól függene. Végül áttekintettük az alternatív energiaforrások lehetőségeit (geotermikus, naperőmű, szélerőmű, zöldhidrogén, atomerőmű) és meghallgattuk, hogy Attila milyen megoldásokat lát a nagyvárosok jelenlegi energiaválság-helyzetére.

SJ

A dezinformáció külpolitikai szerepéről Krekó Péter előadásában hallhattunk. Az információbőség kora változásokat hozott az autoriter rendszerek működésében, hiszen ma gyakorlatilag képtelenség a lakosságot elzárni a világ eseményeitől, más nézőpontoktól, és a diplomáciai folyamatokban is. A kemény és puha hatalom mellett megfigyelhető az úgynevezett fortélyos hatalom (sharp power) megjelenése, amely torzított, manipulált információk révén befolyásolja a hatalomról kialakult képet. Az előadásból különböző régiókból származó példákon keresztül megismerhettük, hogyan képesek ennek eszközei (pl.: összeesküvés-elméletek, kibertámadások) mérhető mértékben elterjeszteni olyan elképzeléseket, amelyek szerint egy-egy autoriter rendszer a valósnál nagyobb hatalommal, katonai vagy gazdasági befolyással rendelkezik, illetve hogy a vezető kompetens és alternatívák nélküli.

BL

A diplomáciai fordítás és tolmácsolás rejtelmeibeSáringer Zoltán és Vadász Linda vezetett be bennünket. Jelentős tapasztalattal rendelkező szabadfoglalkozású szinkrontolmácsként elképesztő hitelességgel és élvezettel mutatták be a szakma szépségeit és kihívásait. Linda keretet adott az előadásnak azáltal, hogy nagy vonalakban ismertette a tolmácsolás fajtáit (konszekutív, szinkron, chuchotage), míg Zoltán kiegészítette mindezt személyes történeteivel, amelyek nemcsak betekintést nyújtottak azokba az izgalmas helyzetekbe, amelyekben a tolmácsoknak helyt kell állniuk nap mint nap, de felejthetetlen hangulatot is adtak az előadásnak. A „brüsszeliták” (Brusselians) és brazilok (Brazilians) közti fordítási baki történetét bizonyára egy résztvevő sem felejti el.

GYE

A diplomácia nyilvánosságáról Herman János tartott előadást. A diplomata legfőbb eszköze a szó és a szöveg, valamint saját egyénisége és hitele. Ma minden diplomata kommunikátor egy olyan világban, amely a kommunikáció szempontjából szilánkosra töredezett. A „nem valódi diplomatát” onnan lehet felismerni, hogy nincsenek érvei és nem tud higgadtan kommunikálni. A politika demokratizálódása a diplomáciát is megnyitotta, a diplomata már nem csak államtitkokat képvisel, megjelentek az üzleti érdekek és a tömegsajtó is. A titkok egyre inkább technikai részletek, amelyek a politikusok és a specializált szakértők között létezhetnek, a diplomaták általában nem tudnak ezek részleteiről, de fontos, hogy értsék, amiről beszélnek. A diplomáciai dokumentumok egyre inkább a közvélemény elé kerültek, ebben a rendszerben a diplomatáknak is érvelni kell, kifelé és befelé egyaránt.

KZS

Az orosz-ukrán helyzetről szóló előadásán Sz. Bíró Zoltán átfogó képet adott a háború okairól, jelenlegi állásáról és kimenetelének lehetőségeiről. Előadását öt indokra építette fel, amelyek a háború ellen szóltak, valamint megemlített három olyan körülményt, amelyek meghatározzák a háború hosszát és végeredményét. A háború ellen szólt az orosz hadsereg állapota, az ukrán területek nagysága, a politikai helyzet, a várható nyugati szankciók, valamint az a tény, hogy Ukrajna Európa legszegényebb állama. A háború hosszát szerinte az határozza meg, hogy mennyire motivált Ukrajna, mennyi ideig élvezheti a Nyugat támogatását, illetve az orosz belpolitikai helyzet alakulása. Az érdekfeszítő előadást interaktív diskurzus követte, ahol a hallgatóság választ kaphatott a kérdéseire.

KL

Életképek

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *